Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

péntek, június 16, 2006
20:41
 
Két párbeszéd


1.

Egy fárasztó héttel a hátam mögött, a Mammutban szürcsölöm a jégkásámat. Jólesik a melegben, és aranyosan odakínálom Tominak:

– Kérsz? – Tomi, ugyancsak egy fárasztó héttel a háta mögött, nagy szemeket meresztve visszakérdez:
– Miért, nem jó?


2.

Egy szituáció, amelynek a kínos, megalázó voltát a heterók – a legtoleránsabbakat is beleértve – soha a büdös életben nem fogják maguktól felismerni.

Tomival (a fenti jégkását követően) épp egy nagy, felemelő élményt élünk át: életünk első, közös hitelét készülünk fölvenni – egy fényképezőgépet veszünk meg, 10 havi részletre. A hitelügyintéző néni (HÜ) veszi föl az adatokat.

(rutinszerű fásultsággal): Családi állapota?
Én (hirtelen zavarba jövök): Hm... Miből lehet választani?
(minden bizonnyal épp hülyének néz): Házas? Nem házas?
Én (megkönnyebülten): Mondjuk, hogy nem házas...
(visszatalálva a szabványos ügymenethez): Rendben... Szóval egyedülálló.
Én (félhangosan és megalázottan): Aha...

Címkék: ,


Hozzászólások:


Látod ezér nem jó a melegség meg amit ti csinálltok.



Én lehet, hogy azt mondtam volna, hogy élettársi kapcsolatban élek. Ez törvényileg bizonyítható (legrosszabb esetben rákérdeznek a szomszéd nénitől, ill. papírt kell kérned az önkorm.-tól), és mégse kell szegény ügyintéző nénit sokkolni azzal, hogy buzit mint buzit lásson, meg coming-outolnod sem muszáj. Aztán hogy ő ezt az élettársi kapcsolatot hová, melyik rubrikába sorolja be, az már legyen az ő baja. Neki égjen a képe, ha nincs ilyen rubrikájuk, ne neked. Nem igaz?



Nem az a kérdés, hogy tudok-e frappáns válaszokat adni adott szituációban. De kurvára nem akartam kitenni magam (Tomiról nem is beszélve) annak, hogy az "Élettársi kapcsolatban élek" válaszomra föltegye a kérdést, hogy "Az élettársa neve?"

Persze, neki égjen a képe, ha..., meg persze, kérdezzék meg a szomszéd nénit, hogy... -- de én nem azért mentem oda, hogy melegpolitikai kérdésekről szenvelegjek a gyakorlatban, hanem hogy elhozzam azt a rohadt készüléket. Aznap.

És nem az a kérdés, hogy morálisan vagy pragmatikusan mi a megoldása a szituációnak. Hanem az, hogy ipso facto kínos és megalázó.



Na jó, de akkor ezt ne a melegséghez kösd. Egy heteroszexuális férfinak, aki (ő tudja, miért) élettársi kapcsolatban él egy nővel, pont ugyanilyen megalázó lett volna, ha a "házas" és az "egyedülálló" közül az utóbbit kell választania, nem?

Az "élettársa neve" kérdést valószínűleg föl se tehette volna az ügyintéző, mivel beszámolód szerint az íven csak "házas" és "egyedülálló" kategória szerepelt (úgyhogy ennek csak annyiban lett volna jelentősége, hogy az ügyintéző felismerje, hogy valami hibádzik).

Ezek fényében viszont nem egészen értem, mit jelent számodra vállalni a melegségedet (pl. a honlapodon), ha ugyanakkor nyűgnek tartod vállalni ("melegpolitikai kérdésekről szenvelegjek"), hogy Tomi hozzád tartozik. Ne haragudj rám ezért, hogy így kerek perec rákérdezek, csak ez nekem valahogy nem jön össze...

Valószínűleg én is kínosan éreztem volna magam a helyedben, de én eleve nem is vállalom a melegségemet. Azért kérdezem ezeket tőled, mert úgy ismertelek meg, mint aki azt tartja nyűgnek, hogy az embernek titkolóznia kell, ill. a heterók érzékenységére kell tekintettel lennie.



Szia, ebbe a szituációba én is sajna állandóan beleütközöm, pedig én az állítólag felvilágosult USA-ban élek amerikai barátnömmel. Itt még ráadásul nincs is hivatalosan elismert élettársi kapcsolat (heteróknak se), mint Magyarországon. Összeházasodni nem tudunk, mert nem vagyok amerikai állampolgár. Mi is utáljuk, hogy hivatalos iratokon "single"-nek kell vallanunk magunkat. Na mindegy, szerintem nagy fej vagy, Balázs. Majd ha Pestre költözünk, remélem, találkozunk egyszer.



Ádám:
Nem vitát akartam nyitni ezzel. Egy érzést akartam megosztani, amelyet egy szituációban éltem át. Ha valaki képes a beleérzésre, jó, ha nem, úgy is jó.

Lina:
A nő alapvetően kedves volt. Nem kíváncsiskodott, hanem végezte a munkáját, és töltötte épp kifele az űrlapot, amelyet, ha nincs kitöltve végig, a program vsz. nem hagy elokézni.
Azt is elfogadom, hogy a hitelnyújtó számára lényeges, hogy a munkáltatói jövedelemigazoláson látott összeg 1 vagy 15 részre oszlik szét, hiszen az egész kérdezősdi pont arra vonatkozik, hogy az adósnak lesz-e miből visszafizetni a hitelt. Elbaszva ott van a dolog, hogy a fölkínált lehetőségeket nem az életből veszik, hanem egy lejárt szavatosságú hittankönyvből.

Lujza:
Ne dicsérj, mert belepirulok! ;-)



A nő előtt minden bizonnyal egy legördülő lista volt. A lista címe ez: "A kérelmező családi állapota:", a választható elemek pedig:
"Házas", "Egyedülálló", "Elvált", "Özvegy".

Szegényt a legkevésbé sem hibáztatom. Ha pl. adva van egy pszichológus-hallgató, akinek csak úgy írják alá az indexét, hogy lekérdez (standard módon) egy csomó emberen valami elmebeteg kérdőívet, akkor a kérdőív hülye kérdéseiért vajon terheli őt felelősség?



frappáns válasz: "nőtlen" :-)



Frappáns válasz, a valóságnak meg is felel, de az igazságnak nem.

A "nőtlen" szó (amint a "hajadon" is) a nyelvhasználatban az ideiglenesség, a befejezetlenség, a "még nem kész" érzését hordozza. A "nőtlen" bír releváns információval, aki tudna "nős" is lenni. Márpedig az a vélelem, hogy egy férfi ab start alkalmas arra, hogy adott esetben nős legyen, egyszerűen nem igaz. Maga a megfogalmazás tagadja a homoszexuálisok puszta létét.

A továbbiakért lásd Orwell-nél az újbeszél nyelv ideológiai hátterét.



Az egyik előző mondatom némileg híján volt a szövegkohéziónak. Bocs.



én inkább az első párbexédre koncentrálnék... annyira édes :D ezek xerint ami neked nem ízlik azt ő exi meg... :D ez teccik



Kedves mindenki, örömmel jelenthetem, hogy egy hetero is kerülhet megalázó helyzetbe, ha csak kicsit is nonkonform a családi élete. Pl. mikor élettársi kapcsolatban, hivatalosan elváltként szültem egy gyereket, és úgy mentem szülni, hogy a gyerekem apja (még) nem tett hivatalos apasági nyilatkozatot. Vagyis de jure nem volt apja a gyerekemnek. A de facto meg csak minket érdekelt. "Hát akkor ki a gyerekének az apja???" - kérdezte hökkenten a hivatalos hölgy. Van erre a kérdésre méltó válasz??



Nem akarom a magam helyzetét súlyosabbnak feltüntetni, mint amilyen, de az is elég kínos, amikor a fent agyonelemzett kérdésre már huszonhatodik évében azt kell válaszolni az embernek: özvegy. Erre jön az obligát álegyüttérző arc, a zavart bocsánatkérés (amit mellesleg sosem értettem, hiszen miért kellene neki tőlem azért elnézést kérnie, mert én fiatalon özvegy lettem), esetleg faggatózás. Nagyon utálom beírni bárhová is a családi állapotomat. Meg azonkívül, ha E. meg is halt, én attól még mindig a férje maradtam, elvégre az eskü holtomiglan szólt. Szimre



Hölgyeim és uraim, némi döbbenettel elegy megszeppenéssel bátorkodom jelezni: eszem ágában sem volt kisajátítani a buzik számára a megalázó helyzetek lehetőségét. Nem gondolom, hogy zéró összegű játéknak kéne tekinteni ezt a helyzetet: attól, hogy ha az én (úgy is mint: saját) blogomban megosztom egy érzésemet, miszerint: SZAR -- attól másnak az ugyanolyan szar vagy még szarabb érzése nem bagatellizálódik.

Újraolvasva a bejegyzésemet sem gondolom, hogy soraim ezt implikálták volna, ezért állok némileg értetlenül a nem "szintén megosztó", hanem direkte tromfoló kommentek előtt.



Írod:
"attól másnak az ugyanolyan szar vagy még szarabb érzése nem bagatellizálódik. -- Újraolvasva a bejegyzésemet sem gondolom, hogy soraim ezt implikálták volna"

Akkor idézem, amit fentebb írtál: "Ezt a heterók soha a büdös életben nem fogják megérteni." Más szóval: csak a melegeknek lehet olyan SZAR, mint neked volt.

De örülök, hogy leesett a tantusz, és mégiscsak képes vagy a beleérzésre, nem csak másokon tudod számon kérni (vö. szálka és gerenda). Tudtam, hogy képes vagy rá; csak én nem tudok jól kommunikálni. :-((( A lényeg, hogy a többiek átadták helyettem.



Én is azt akartam a saját történetemmel mondani, hogy dehogynem, értheti egy hetero is. Ha nem a többségi konform életformát választod (vagy nem az adatik neked) - bármi legyen is ennek a tartalma - a többség laza felsőbbrendűséggel bélyegez annak, aminek csak akar. Mondjuk "rohadtbuzinak", vagy "felelőtlenleányanyának". Aztán gondolkodhatsz, hogy a "nem vagyok buzi" vagy a "nem vagyok felelőtlen" vajon méltó válasz-e. És méltó válasz-e nem válaszolni?



Mindenkit le akarok alázni és kinyírni...Akár meleg, akár hetero és rendezetlen az élete, akár kisebbségi, cigány, roma vagy zsidó... Mindenkit ki kell nyírni itt szerintem, akkor lesz majd rend az országban.



3.06 DU!
Ugye, Te egy kisebbségbe szorult homoszexuális buzi vagy? Ha nem, akkor miért vered itt a nyálad? Bár igaz: szabad országban élünk...


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta