Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

péntek, június 23, 2006
14:33
 
Én és a melegfelvonulás


A Pride fórumában taglalják a felvonulni vagy nem felvonulni kérdést. Isten ments, hogy megint belemásszak valami elmebeteg vitába, de egy hozzászólás erejéig én is beleszóltam. És mivel jobb ötletem nincs, arra jutottam, hogy akár le is blogolhatom ugyanezt. (Figyelem: másodközlés!)

TEHÁT:

FelvonulásNem mintha bárkit is érdekelne, de azért idepötyögöm, miért nem megyek az idén felvonulni, és nem mentem már se tavaly, se tavalyelőtt. Noha 1993-tól kezdve részt vettem a nyilvános hepajokban (97-től term. a felvonulásban).

Annak idején, az ősidőkben, a felvonulás társadalmi-poltikai demonstráció volt, némi bulihangulattal. Azt, hogy "társadalmi-poltikai demonstráció", nemcsak úgy lehetett megtudni, hogy az érdeklődő elmélyülten tanulmányozta a vonatkozó netes és nyomtatott irodalmat. Ellenkezőleg: a "tömeg" (kezdetben kétszáz, később kétezer fő) tele volt táblákkal, transzparensekkel, amelyek vagy explicite jogokat követeltek, vagy pedig konkrét, ill. szimbolikus formában a melegekkel szembeni diszkriminációra hívták föl a figyelmet. Egy csomó aktivista ment a tömegben, akik szórólapokkal, traktátusokkal látták el mind a bámészkodókat, mind magukat a felvonulókat. Emellett persze ott voltak a sminkek, boák, "rózsaszín bőrtangák" stb. -- de vitán felül állt, hogy a felvonulás alapvető és explicit (!) szándéka a jogegyenlőség biztosítása. Ez abban az évben volt a legnyilvánvalóbb (afair, 1999-ben), amikor az útvonal a Parlament mellett vitt el, és a program amrkáns részét képezték a Kossuth téren való felszólalások, ill. a petíció átadása az ogy. illetékesének (valami altakarítónő-helyettesnek, vagy minek, de ez az ogy-t minősíti, nem a szervezőket).

Aztán az történt, hogy 2002-ben az Alkotmánybíróság betett a melegmozgalomnak: megsemmisítették a leglátványosabb, leggecibb jogszabályt, a Btk. 199.§-t, amely egészen addig, kvázi metaforaként, mint cseppben a tenger, kifejezte az egész mozgalom létjogosultságát. Az AB-határozattal azonban a "Nagy Ellenség" megszűnt létezni -- és ezzel együtt megszűnt a melegfelvonulások explicit társadalmi-politikai demonstráció jellege.

A 2003-as felvonuláson, kezemben az Öt Kenyér táblájával, szokásom szerint közben körbenéztem, hogy elolvassam a többiek tábláit is. Nem voltak táblák. Az egész menetben egyetlen tábla volt, az is az én kezemben. Megszűntek a táblák, a transzparensek, az ismeretterjesztő szóróanyagok. Maradt a smink, a boa (igen: megmaradt az öltöny, a farmer, a póló stb. is), és az a fajta hangos zene, amit speciel nem szeretek. Semmi bajom azokkal, akik szeretik, de én már húsz évvel ezelőtt se voltam "bulizós típus". Nem, mert csak. Mert én ilyen vagyok.

És 2004-ben végiggondoltam: ha az egész felvonulás -- látható megnyilvánulásait tekintve -- a bulizásra redukálódott, akkor mi a fenét keresek én ott, amikor ez a műfaj pontosan olyan idegen tőlem, mint a Bp-parádé. És életemben először otthon maradtam. Nem holmi elitista felülemelkedettségből, hanem mert úgy gondolom: ez a hangszer már nem az a hangszer: ezen én nem tudok játszani. Játsszanak rajta azok, akiknek illik az egyéniségükhöz.


Korrekció: Közben megnéztem: A Parlament előtti demonstráció nem 1999-ben, hanem 2000-ben volt.

Kiegészítés (inkluzíve önfényezés): Azon a bizonyos Parlament előtti demonstráción az történt, hogy a jelenlevők mind álarcban érkeztek, majd egy szónoklat közben, a direkt felhívásra – némi performance-jelleggel – mindenki egyszerre levette az álarcot. Az egész megmozdulás üzenete az volt, hogy nincs szükség rejtőzködésre, vállaljuk el önmagunkat, jogunk van a saját arcunkkal, saját egyéniségünkkel jelen lenni a világban. Az egész azévi fesztivál mottója ez volt: LE AZ ÁLARCOKKAL!

Az önfényezés pedig abban áll, hogy az egész álarcosdi eredetileg tőlem származik, az én ötletem volt. Még egy évvel korábban, a '99-es felvonulás végén, a a büfében vetettem föl Mocsonaki Lacinak (aki már akkor is a Háttér vezetője volt), és csodák csodája, sikerült átvinni az ötletet.

Címkék: ,


Hozzászólások:


Az idei fesztiválon 16 táblát számoltam össze. Tuc-tuc, síp, dob, nádi hegedű viszont idén is volt... :( Boások is voltak, úgy láttam, de engem inkább a zene meg a magakellető népek zavartak a platókon.



Újfasisztácska!
Bizonyára ismered mikor Csapajev megkérdzei:
- Hol az ellenség?
- Mögöttünk, Csapajev elvtárs.
- Akkor előre!

Heil, te bunkócska, te drága...



Hali! Nem értem miért baj az, ha van bulihangulat és tánc, meg tuc-tuc, meg magamutogatás. Én is ott voltam, és jó volt táncolva végigvonulni. Egyébként meg azt gondolom, hogy ez is igenis demonstráció, transzparensekkel vagy azok nélkül, ui. néha oda kell tenni magukat a kissebbségeknek képbemászóan, ahhoz, hogy a többség tudomásul vegye őket, vö. nő vagy fekete mozgalmak Amerikában. Tudom, hogy van a két végletes hozzáálás: Gandhi-módra éhségsztrájkot tartani, ill. izraeli/csecsen/palesztin stb. módra kommandót felállítani, de ha már kialakult ez a tipikusan meleg karneváli dolog, akkor miért ne használjuk fel ezt is. Persze, annyira naív nem vagyok, hogy azt reméljem, ettől megváltozik bármi is, de a parlamenti demonstrációktól vagy Ungar Klára mérsékelten intelligens Napkeltés interjújától is pont ennyire vagy pont ennyire nem történik semmi. Varietas delectat ebben is, és nem baj, ha jó a hangulat - ha merik élvezni.

És végül egy találóskérdés Balázsnak: Na ki vagyok?



J még egy gondolat az "Újfasiszta olvasotók" - nak: Elmúlt az az idő, amikor valaki, mert meleg volt vagy zsidó vagy cigány, meijedt, és a fal mellett osonva bujkált. Nem kell bennünket szeretni, nem is áhítoznék egy ilyen emebr szeretetére, de tisztelni kell bennünket. És ha másképp nem megy, hát mi is fel tudunk venni bomberdzsekit, tudunk rövidre nyírt hajat viselni, el tudunk járni konditerembe és Martens bakanccsal pofánrugni az ilyen alakokat, ha kell.



Nem értem miért baj az, ha van bulihangulat és tánc, meg tuc-tuc, meg magamutogatás. Én is ott voltam, és jó volt táncolva végigvonulni.

Asszem, nagyobb betűvel kellett volna szednem a poszt utolsó két mondatát: ...Nem holmi elitista felülemelkedettségből, hanem mert úgy gondolom: ez a hangszer már nem az a hangszer: ezen én nem tudok játszani. Játsszanak rajta azok, akiknek illik az egyéniségükhöz.

Sehol nem mondtam olyat, hogy baj lenne a felvonulással. Csak azt, hogy a jelen konstelláció szerint ez és így nem az én műfajom.

Nemtom, ki vagy. Én, ha azt akarom, hogy valaki rájöjjön, hogy én vagyok én, azt egy nagyon egyszerű, de annál hatásosabb trükkel szoktam megoldani: bemutatkozom.



Ejnye ujfasiszta!
Neked mi érdemed van abban, hogy (tudomásod szerint!) nem csörgedezik benned sem roma, sem zsidó, vér és a bőröd fehér? Valamint hogy (feltehetően!) heteronak születtél?
Ettől neked úgy gondolod, lehet "nagyobb pofád"?

Egyébként szerintem senkinek nem lehet nagy "pofája" viszont mindenkinek jogában áll kinyilvánítani véleményét és mindenkinek joga van mindahhoz a joghoz, amiket pl. te magad is élvezel.
Csak ahhoz nincs joga, hogy ezt másnál ellehetetlenítse!

A vitakultura a fasiszták szerint a gázkamrákban végződött!
Te és a magadfajta ezt az eszmét viszi tovább, ezért az emberiség ellen elkövetett és elkövetendő bűnöknek te is részese vagy!
Minden jobb érzésü ember elfordul a magadfajtától - és akinek egy kis esze van, az fel is jelent.

Márpedig ide jobb érzésü emberek látogatnak - remélem ignorálnak, de ami még ennél is jobb lenne - letörlik innen még az emléked is.



A mellegek felvonulása tényleg elég undorito, mutogassák a buziságukat, verik a faszukat, bőrtangába ugrabugrállnak, buzizenét hallgatnak, szólaltatnak megértem ha egyjobérzésü ráadásul vallásos meleg - mint a Birtalan - ettől idegenkedik. Deazért "újfaszsita"-nak sincs teljesen igaza, nem kell bántani szerintem a melegekt, mert nem tehetnek arról, hogy ők buzik. Buzulljon aki nem képes ennek ellenállni a magánéletében, csöndben, és ne tüntessen azzal ami deviancia és a legtöbb embert taszitja.


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta