Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

kedd, május 29, 2007
14:38
 
A mindenkori fasizmus


Tegnap este ismeretlen okból kézbe vettem Umberto Eco Öt írás az erkölcsről c. könyvecskéjét, és elolvastam a fenti c. esszét, amely valójában egy 1995-ben, Amerikában elhangzott előadásának anyaga.

Eco többek között abból a kérdésből indul ki, hogy amikor az amerikai rendőr rászól valakire, hogy az illető ne ott dohányozzon, ahol dohányzik, akkor miért a „fasiszta disznó” kifejezéssel illetik, miért nem nevezik pl. „náci disznó”-nak vagy „falangista disznó”-nak. És arra jut, hogy amíg a XX. sz. egyes diktatúrái (pl. a nácizmus, sztálinizmus) valóban mind egyes diktatúrák, addig az olasz fasizmus, amely mindezen totalitárius rendszerek ősmintájául szolgálhatott, ezeknél sokkal általánosabb jelenség – pontosan azért, mert nem volt mögötte erős ideológiai vagy filozófiai alap (ahogy a hitlerizmus mögött pl. ott volt a Mein Kampf).

Emiatt lehetséges, hogy konkrét politikai rendszertől függetlenül beszélhessünk a fasizmus jelenségéről, s a félreértések elkerülése végett Eco bevezeti az ősfasizmus vagy mindenkori fasizmus fogalmát. Ennek számos jellegzetes vonása van, amelyek közül ha csak egy-kettő is megjelenik valahol, a gondolkodó embernek szagot kell fognia és föl kell ismernie, mivel is áll szemben valójában – ugyanakkor egyes ismérvek el is maradhatnak: attól a jelenség még ugyanúgy fasizmus marad.

„Az ősfasizmus még itt ólálkodik körülötütnk, olykor civi ruhában. Milyen könnyű dolgunk lenne, ha valaki kiállna a világ színe elé, és így szólna: "Újra akarom nyitni Auschwitz kapuit, és azt akarom, hogy ismét feketeingesek masírozzanak Olaszország terein." Ajaj, az élet nem ilyen egyszerű. Az ősfasizmus a legártatlanabb köntösben is visszatérhet. Az a kötelességünk, hogy leleplezzük, és mutatóujjunkkalrábökjü nk minden egyes új formájára – mindennap, a világ minden táján.” – írja Eco.

Az ismérvek Eco szerint a következők:

1. Tradicionalizmus. Az ősfasizmus elemi alapja a – többnyire szinkretista – hagyománykultusz: „mi vagyunk azok, akik birtokában vagyunk az ősi igazságnak”.

2. Antimodernizmus. Ez megnyilvánulhat pl. kapitalizmus-ellenességben, de főképp a felvilágosodás értékrendjének (a Rációnak) elutasításában. Mint ilyen, az ősfasizmus voltaképpen irracionalizmus.

3. Az öncélú cselekvés kultusza, ami az irracionalizmus egyenes következménye. „Gondolkodni férfiatlan... Az értelmiségi világ iránti gyanakvás az ősfasizmus örök tünete.”

4. A kritika elutasítása. „A modern kultúrában a tudományos közösség a véleménykülönbséget eszközként tekinti az ismeretek bővítéséhez. Az ősfasizmus értelmezésében a véleménykülönbség árulás.”

5. A másságtól való félelem. „Az ősfasizmus per definitionem rasszista.”

6. A frusztráció szerepe. „Az ősfasizmus egyéni vagy társadalmi frusztrációból fakad”, és a frusztrált középosztályokat szólítja meg.

7. Idegengyűlölet. A valódi társadalmi identitás hiányát a véletlenül egy országban történő születésből levezetett ideológia, a nacionalizmus kompenzálja, amelyet egyetlen dolog tart össze: az ellenségkép. Az ősfasizmus működéséhez szükségesek az összeesküvés-elméletek, a külső és belső ellenségtől való rettegés.

8. Ambivalens ellenségkép. „A követőknek azt kell érezniük: megalázza őket az ellenség kérkedő gazdagsága és ereje... A követőknek azt is el kell hinniük, hogy le tudják győzni az ellenséget.”

9. Permanens harc. „A pacifizmus cinkosság az ellenséggel.” Ha a mozgalom – a végső ütközet után – elterjed az egész világon, beköszönt az aranykor, az örök béke korszaka. Addig azonban nincs helye megbékélésnek.

10. Elitizmus – a gyengék iránti megvetés. „Minden állampolgár a világ legkitűnőbb népéhez tartozik, a párt tagjai a legjobb állampolgárok, minden állampolgár a párt tagjává válhat... Mivel a csoport (katonai modell szerint) hierarchikusan rendeződött, minden alvezető lenézi az alatta levőket, akik mind megvetik az alárendeltjeiket.”

11. Hőskultusz és halálkultusz. Minden egyes ember életfeladata, hogy hőssé váljék, és ha kell, meghaljon az eszméért.

12. A férfiasság kultusza. A mindennapi életben a hatalomvágy elsődleges megnyilvánulási terepe a szexualitás. Ennek folyománya a nők iránti megvetés „és a nem köznapi szexuális magatartásokkal – az önmegtartóztatástól a homoszexualitásig – szembeni intolerancia.”

13. Kvalitatív populizmus. „Az ősfasizmus az egyénnek mint olya nnak nem juttat jogokat, a "nép"-et pedig kvalitásnak, monolitikus egységnek tekinti, amely a "közakaratot" fejezi ki... Amikor egy politikus kezdi kétségbe vonni a parlament legitimitását, mert az nem képviseli többé a "nép hangját", megcsapja orrunkat az ősfasizmus szaga.”

14.Az „újbeszél”. Az orwelli találmány az ősfasizmus minden megnyilvánulására jellemző: „szegényes szókinccsel és a legelemibb mondattannal dolgozik, hogy korlátozza a komplex és kritikus gondolkodást.”

Ennyi.

Amikor elolvastam, teljesen lenyűgözött, mert az olasz szerző leírását olvasva döbbenetes erővel rajzolódott ki előttem egy hazai politikus alakja, a mögötte felsorakozó szervezettel együtt. Konkrét plakátok jelentek meg lelki szemeim előtt, fülemben konkrét mondatok visszhangoztak...

Ez önmagában lehetne a saját pszichózisom megnyilvánulása. Ugyanakkor a pszichotikus téveseszmék eo ipso nem megoszthatóak. Tomi viszont, amikor esti mese gyanánt elkezdtem neki csak úgy fejből sorolni a fenti jellemzőket, valahol a közepe táján őszinte ámulattal közbeszólt: „ Nahát, ez egytől-egyig ráillik...” – és mondta ugyanazt a nevet.

Elgondolkodtató. Már amennyire kurrens manapság az elgondolkodás mint olyan.

Címkék: ,


Hozzászólások:


"nép"-et pedig kvalitásnak, monolitikus egységnek tekinti, amely a "közakaratot" fejezi ki... kezdi kétségbe vonni a parlament legitimitását, mert az nem képviseli többé a "nép hangját"

Fogalmam sincs, kire gondoltatok. Ezért csak annyit fűznék hozzá: A HAZA NEM LEHET ELLENZÉKBEN! ;-))



Akárkire gondoltok is, méltatlan volna megfeledkezni a Hájfejű Drámaíróról, aki a szellemet a palackból kiszabadította.



OK! Kösz! A tizennégy ismérv külön-külön is fasisztát határoz meg, vagy csak az a fasi, akire mind a 14 jellemző? Pl. az antimodernizmus eleve fasizmus? Vagy a kapitalizmusellenesség?

És akkor a PC, mint újbeszéd, az fasiszta?

Ne érts félre, a fasiszmust, nácizmust, falangizmust, stalinizmust stb, diktatúrálat az emberiség szégyenének tartom. De az ellenük való harc nem feltétlenül kell hogy egy fordított, ellenfasizmusban kell hogy megnyilvánuljon, ami egy másfajta szintén monista konvergens (tehát hamis) ideológiát sulykol, és aki ettől eltár az csak fasiszta lehet.



... és eltelt 10 év!

... és megválasztottuk! (megválasztották!)

... és egyre erősebben, egyre egyértelműbben látszik, hogy nem csak fasiszta, de gyakran náci vagy bolsevik is a lelkem.


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta