Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

kedd, június 26, 2007
14:19
 
-hetné


Merre tart a világ?Pár napja már írtam itt a blogomban Jessica Williams Merre tart a világ? – 50 tény, amely megrengethetné a világot c. könyvéről, pontosabban felsoroltam azokat a bizonyos tényeket. Azóta befejeztem a könyvet. Olvastam benne olyasmit is, amivel nemigen tudtam mit kezdeni, de olyat is, amitől köpni-nyelni nem tudtam. Nem akarok beleveszni a részletekbe; a könyv tartalma a linkre kattintva olvasható, maga a könyv pedig beszerezhető (kb. két plázás mozijegy árából megvan).

Inkább a kérdéses poszt kapcsán született egynémely visszajelzésről szeretnék megemlékezni. A visszajelzők személyes beleegyezését azért nem kérem ehhez, mert az alábbiakból nem lesznek beazonosíthatóak.

Először is kiemelném, hogy a felsorolt 50 ténnyel kapcsolatban, noha a blogomon van naponta átlag 70–80 találat, összesen 0 db olyan komment érkezett, amely ezek valamelyikére (vagy összességére, az összefüggéseket tekintve) reagált volna.

Aztán valaki (diplomás ember, aki rendszeresen nézi a blogomat) élőszóban mondta, hogy igen, látta ezt a posztot, benne az adatokkal, de nem volt türelme végigolvasni. Hogy érthető legyen: nem a könyvben írt adatok átgondolásához és az ezekből adódó esetleges gyakorlati következtetések levonásához nem volt türelme, még csak nem is az össz-vissz kétszázvalahány oldalas könyv egyszeri és egyszerű elolvasásához, hanem pusztán a tartalomjegyzék elolvasásához.

Valaki más (amúgy szociálisan érzékeny humánértelmiségi) a következő levelet írta nekem, „egy tény, amit szerintem kár volt bevenni a könyvbe” tárggyal:

„8. Az Európai Unióban minden egyes tehénre napi 2,5 dollár támogatás jut. Ez több, mint amennyiből az afrikaiak hetvenöt százaléka megélni kénytelen.”

Ha évtizedek óta képtelenek megtanulni az óvszer használatát, mit mondjak -- meg is érdemlik. Mit gondolsz?


Hogy mit gondolok? Azt, hogy Tomi tegnap este nagyon találóan fogalmazott. Szóba jött, mint cseppben a tenger, hogy korunkban több mint kétszer annyi (27 millió) rabszolga dolgozik szerte a világban – az Antarktisz kivételével minden(!) földrészen –, mint amennyit (13 millió) annak idején Afrikából Amerikába hurcoltak. Annyi még a különbség, hogy amíg annak idején egy rabszolga komoly tárgyi értéket jelentett (mai árak szerint mintegy 40.000 dollárba került), addig napjainkban egy rabszolga piaci értéke cirka 90 dollár (az MNB mai árfolyamán számolva 16.573,– Ft). Ennek megfelelően tulajdonosaik lényegesen kevésbé kényszerülnek kímélni őket, mint elődeiket a gyapotültetvényeken.

Szóval erről beszélgettütnk, sóhajtoztunk, aztán Tomi azt mondta: a legtragikusabb az egészből a könyv címe: „...amely megrengethetné a világot”.

Hát igen.

Címkék: ,


Hozzászólások:


Én a posztod hatására vettem le a könyvet a polcról a könyvtárban és beleolvastam. Sztem az 50 tétel több bombasztikus megállapítása pontatlan, félrevezető, manipulatív. Pl. A világ lakosságának egyharmada háborúban áll? 2 milliárd ember háborúzna? Dehogy: csak India+Pakisztán, USA+Iraq+Afganisztán, stb, stb. és már ki is jön a szám, miközben egy amerikai kisvárosi farmer nem is vesz észre semmit az egészből, vagy India túlfelén a földműves, aki mint tudjuk életében nem használt mobiltelefont. A CIA évkönyv szerint Botswanában 49 év a születéskor várható élettartam. A 150 kínzó országban gondolom benne van Mo.- is, az Amnesty International szerint biztos benne lenne. Összegzés: nekem nem ér meg 2 mozijegyet.



A probléma ott (is) van, hogy a világ lakosságának azon 10%-a, mely a környezeti terhelés 90%-ért felelös, minden nyögés és önsajnálat ellenére még mindíg olyan jól (...na jó legyen elviselhetöen) él a fejlett (és fejlettebb) államokban, hogy akár enél több rabszolga felett is szemet hunyna, csak kánikulai estén hideg legyen a sör amikor kezdödik a sorozat (amelyiket szeretjük) a TV-ben. Az a bizonyos másik 90% meg annyira el van foglalva a túléléssel és olyan kicsi a világ dolgaiba való beleszólásának az esélye, hogy eleve rezignált és rabszolgává lennie még mindíg a jobb alternatíva semmint Darfurban feldobni a bocskort.

Eközben azt is meg kellene látni, hogy mindahányszor degeszre lakjuk magunkat, valaki földönfutóvá válik a világban. Ezt nagyon szépen bemutatja a "We feed the world" címü dokumentumfilm (akinek van szeme láthatja). Az európia mezögazdasági termékek olyan olcsóak az állami és az EU dotációk miatt, hogy az afrikai zöldségpiacokról már teljesen kinyomták a hazai (ill. ottani) árut ami miatt tömegesen és folyamatosan szegényednek el a parasztok, aminek következtében egyre többen próbálnak lélekvesztökön átevezni Lampedusára. Ez az igazi ördögi kör...

Ez most igazán nem szemrehányás, hiszen gyakorlatilag semmit sem tehetünk ellene. Ez egy ilyen (elvevö) világ már lassan 10000 éve. Ha nem én nyitom ki a hideg sört, akkor a szomszéd, vagy valaki más.

Ja, egyet azért tehetünk - tényleg. Ha érdeklödünk és például elolvassuk az Izmaelt.



Nem szeretem, hogyha a posztindusztriális Nyugat "vívmányait" (hideg sör, délutáni sorozat) olyan kontextusba helyezik, mintha ezek morálisan elítélendőek lennének. Semmi különbség nincs ezek között meg a pécé, az internet, stb. között.
A gond nem az, hogy nekünk ilyenünk van, hanem hogy nekik nincs.

Az EU-támogatáshoz:
Miért lenne morálisan elmarasztalandó, ha egy közösség a közösség tagjai által megtermelt termékek fogyasztását kívánatosabbnak tartja, mint import termékek fogyasztását, lévén, hogy ezzel a közösség tagjainak (a termelőknek) nyújt megélhetést? És miért baj az, hogy ehhez az import termékekre vámot vet ki? És hogy a hazai (EU-s) termelést közösségi pénzzel támogatja? Egyáltalán: miért baj, hogy egy közösség azt csinál a saját pénzével, amit saját belátása diktál?

A fejlődő országok baja valszeg amúgy sem az olcsó EU-s zöldségek importjából adódik, hanem hogy teljesen egyoldalú, monokultúrás mezőgazdaságuk van, ezért nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak, meg jószerével nincs iparuk, ami mondjuk nem csoda, mert alig van (ha van) közoktatás, egyes területeken a lakosság szignifikáns része HIV pozitív, stb stb stb

Ezek mind Afrikára vonatkoznak. Szerintem látszik, hogy ezeket a problémákat a fejlett országok nem fogják tudni megoldani az afrikaiak helyett. Legfeljebb segíteni tudnak benne.

(Amúgy meg a karbonkibocsátás éppen eléggé nyugtalanít már mindenkit Európában, hogy visszaszorítsák a kibocsátást. Amerikában meg meg kell várni a következő elnököt, de ott is így lesz szerintem. De mi lesz Kínával?



Valóban, én sem reagáltam a posztra, talán mert nem akartam "rossz fiú" lenni. Szerény véleményem az, hogy az ötven tényállításban a sok valóban megdöbbentő között számos, megdöbbentőnek szánt, azaz manipulatív is van. Csak kettőt.

20. Percenként két ember hal meg autóbalesetben.

Ez valóban szomorú, de ennél sokkal több hal meg háborúban, betegség miatt vagy öngyilkosság által. Aztán biztosan vannak, akik nehezményezik, ha egy ország autópálya-építésre költi az adófizetők pénzét, holott az elkerülőutak legalább a gyalogosok biztonságát növelik. Szóval, ezt valahogy nem érzem világmegrengetőnek.

46. Az átlagos brit városlakó naponta akár háromszázszor is kamera elé kerül.

Ez meg nehezen hihető. Tegyük fel, hogy nevezett városlakó a nap 16 óráját tölti aktívan. Akkor átlag 3,2 percenként kamera elé kell kerülnie. Ha ez megvalósul is, ne feledkezzünk el róla, hogy bizonyosan nem 300 különböző kamera elé kerül.



Nem szeretnék vitákba bonyolódni. De pl. London belvárosában tényleg rengeteg a térfigyelő kamera. De kamera van a boltokban, bankban, postán is. Jó, persze, közbiztonság.
De hidd el, baromira zavaró, ha ülsz egy magyar, vidéki városban található 25 m2-es csöpp teázóban, és mind a 4 sarokból bámul rád a kamera. (Csak hogy hazai példát is mondjak)
(((Ha nagyon utópisztikus hangulatomban lennék, azt mondanám: 1984...)))
MelBa



Kedves Dan, feltételezem jóhiszemüségedet, ezért itt lenne az ideje, hogy megértsük a dolgok valódi ok-okozati összefüggéseit. Ebben segít a "We feed the world" c. dokumentumfilm mely után ismét közös alapról indulva tudnánk nézeteinket megbeszélni (http://www.we-feed-the-world.at/en/film.htm).

Egyébként Afrika problémái csak azóta "problémák" amióta a gyarmatosítók megpróbálták a piacgazdaságot meg a demokráciát (ja és a kereszténységet) tüzzel vassal exportálni az élet egyetlen helyes és követendö útja címen. Ök külömben jók ellettek volna nélkülünk is.

Vegyük észre azt a vehemenciát, amellyel például az olajtársaságok teszik tönkre a Niger deltavidékét, kijátszva egymás ellen a népeket (és ez csak egyetlen példa sok más hasonló mellett - pl. gyémánt és rézbányászat, Kongó stb.).

Egyébként szerintem tényleg probléma, ha a spanyol paradicsom Kamerunban harmadába kerül a helyi kamerunihoz képest, amelyet pedig csak egy kocsival kellett néhány kilométerröl a piacra szállítani.

A fejlett országoknok valóban igazad vad, végre fel kellene hagyni megoldani Afrika problémáit, mert a problémamegoldások álatlában is pontosan úgy néznek ki mint a "demokrácia exportja" bizonyos közelebbi és távolabbi keleti (hadviselt) országokban - nagyon hatékony... már ami a káoszt és a pusztítást illeti.


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta