Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

csütörtök, november 15, 2007
00:02
 
Matek és logika


Azt írja Fernandel levélben (engedélyével idézem): „Ahogy nézem a bejegyzéseidet, egy idő óta ezek zöme Quinnről és a zsiráfnyelvről szól. Méghozzá olyan lelkesedéssel (vagy csak én látom bele?), ami számomra azt sugallja, hogy rátaláltál valami egyedül üdvözítőre. (...) Van-e Quinn-nek, ill. Marshallnak vitapartnere? Próbált-e valaki (persze, komoly valaki) rámutatni Quinn okoskodásának esetleges hibás pontjaira? (...) Szóval, nekem az a benyomásom, hogy Quinn tanítása egy a tanítások közül.”

Lehet, hogy félreértelmezem a kérdést, de számomra ez azt jelenti, hogy ismét (sokadszor és nemutoljára) belefutottunk a kizárólagosság problémájába. Nincs új a nap alatt: az „élet egyetlen helyes útja” kérdéskörénél vagyunk. MIközben Quinn azt mondja, az életnek nincs egyetlen helyes útja (és főleg nem a civilizáció az), akkor ezzel nem jelöli-e ki egyúttal az általa egyetlen helyesnek tartott utat (nevezetesen a törzsi szerveződést)? – Jogos kérdés; maga Quinn is fölteszi, megelzőzve az olvasóit.

Cáfolja-e valaki Quinnt – kérdezi Fernandel. A válaszhoz azonban azzal kell tisztában lenni, valójában mi is a cáfolandó állítás. Merthogy Quinn-nek sok olyan dolgot adnak a szájába, amit nem mond (pl. hogy „helyesnek” vagy idillinek tekinti a törzsi életet), és ilyenekre aztán bőven van cáfolat.

Nos. Próbáljuk meg egy példával. Nevezetesen egy matekpéldával.


X + Y = 7


Ez egy kétsimeretlenes egyenlet. A kérdésünk jelen esetben nem az, hogy X mennyi és Y mennyi, hanem hogy miként vélekedhetünk logikailag az alábbi állítások igazságértékéről:

(a) X=4 és Y=5 – ez az egyetlen helyes megoldás.
(b) X=4 és Y=5 – ez az egyik helyes megoldása.
(c) X=4 és Y=5 – ez a megoldás biztosan helytelen.
(d) X=4 és Y=3 – ez az egyetlen helyes megoldás.
(e) X=4 és Y=3 – ez az egyik helyes megoldása.

Túl sok logika nem kell hozzá. Világos, hogy

  • (a) állítás hamis,
  • (b) állítás hamis,
  • (c) állítás igaz,
  • (d) állítás hamis,
  • (e) állítás igaz.

Helyettesítsük be az egyenletbe a kérédses fogalmakat, s nézzük meg így a fenti öt állítást.

(a) Az ember számára a civilizáció az egyetlen helyes út. – Ezt állítják általában a civilizált emberek. Quinn ezt nem állítja, ellenkezőleg: szerinte egyáltalán nem létezik egyetlen helyes út. Szerinte ez az állítás hamis. Aki ezzel vitába kíván szánni, annak elsőként azt kell bizonyítani, hogy létezik egyetlen helyes út (és a következő lépés, hogy mi légyen az). A továbbiakban pedig az egyszerűség kedvéért kikapcsoljuk a „helyesség” erkölcsi (evolúciósan értelmezhetetlen) fogalmát és helyette a működőképesség fogalmat használjuk, amely evolúciósan nagyon is értelmezhető.

(b) Az ember számára a civilizáció az egyik működőképes út. – Quinn ezt sem állítja, ellenkezőleg: szerinte a civilizáció nem működőképes út az ember számára. Szerinte ez az állítás hamis. De ez nem Quinn sajátos meglátása: az, hogy a magunk (egyébiránt civilizált) életmódjával felzabáljuk magunk körül a világot, az élő környezetet, és kihalásra ítéljük saját fajunkat (is): ez ökológiai közhely. Azzal, hogy Quinn a civilizált életmódunkat működésképtelennek tartja, semmi újat nem mond.

(c) Az ember számára a civilizáció biztosan működésképtelen út. – Ezt valóban állítja Quinn. Ez a fenti (b) állítás inverze, következésképpen, ha amazt már hamisnak mondtuk, logikailag következik, hogy ez igaz. Ez az állítás azonban egy szót sem szól arról, hogy hányféle út lehetséges egyáltalán, és azokból hány működőképes és hány működésképtelen (és milyen arányokban). Vagyis aki Quinnek ezt az állítását akarja cáfolni, annak azt kell (empirikusan) igazolni, hogy a civilizáció működőképes szerveződési forma az ember – mint faj – számára. És aki erre vállalkozik, annak manapság bitang nehéz dolga lesz.

(d) Az ember számára a törzsi szerveződés az egyetlen működőképes út. – Ez az állítás is hamis, de bárki bármit gondol, Quinn ezt sem állítja. És aki azzal fárasztja magát, hogy ezt az állítást akarja cáfolni, az önmagával vitatkozik, nem Quinn-nel (és nem velem).

(e) Az ember számára a törzsi szerveződés az egyik működőképes út. – Igen, Quinn ezt is állítja. Ez az állítás igaz, legalábbis van rá több százezer évnyi bizonyíték.

Összefoglalva: mit állít Daniel Quinn (és mit nem)?

Azt állítja, hogy az ember számára a civilizáció nem hogy nem az egyetlen működőképes társadalmi szerveződési forma, hanem – mind a múltba tekintve, mind jelen idejű tapasztalataink alapján – egyáltalán nem működőképes. Továbbá at állítja, hogy egyetlen működőképes út nem létezik, elenben tapasztalati tény, hogy van működőképes út: a törzs mint társadalmi szerveződési forma pl. ilyen. Tehát amikor saját emberi életünk működésképtelenségét tapasztaljuk, akkor ennek gyökere nem az „emberi természetben” van (hiszen ha így lenne, akkor egyáltalán nem létezhetne semmilyen működőképes társadalmi szerveződési forma), hanem abban a konkrét társadalmi szerveződési formában (a civilizáció nevűben), amelyben mi élünk.

Tehát lehetséges érdemi vitába szállni azzal, amit Daniel Quinn mond. Ehhez alapvetően két dolgot kellen bizonyítani:

(1) A civilizáció (evolúciós léptékben mérve) az ember számára működőképes.
(2) A törzs (evolúciós léptékben mérve) az ember számára működésképtelen.

Az (1) állításra tízezer év tapasztalata áll rendelkezésünkre. És ahogy haladunk előre a történelemben, egyre neccesebb a dolog.

A (2) állításnak (azaz tagadásnak) hárommillió év tapasztalatával kell elszámolnai. A homo habilis törzsi formában élve volt képes fennmaradni és homo erectus-szá fejlődni. A homo erectus törzsi formában élve volt képes fennmaradni és homo sapiens-szé fejlődni. A homo sapiens törzsi formában élve volt képes fennmaradni és homo sapiens sapiens-szé fejlődni. A homo sapiens sapiens pedig, ahol még napjainkban is törzsi formában él, szemlátomást nem tesz semmit a fennmaradása ellen: nem teszi lakhatatlanná a környezetét, nem irtja ki az ökológiai vetélytársait, és (ha nem pusztítják el a civilizált fajtársai) a törzsi életformában élve továbbra is fejlődésképesen áll az evolúció sodrában.

Az a helyzet, hogy aki a (2) állítást mellett akar érvelni, nagy fába vágja a fejszéjét. Lehet ugyan utálkozni a törzsi szerveződés puszta gondolatától, de a jelek nagyon arra mutatnak, hogy (legyen bár emellett százmillió más használható lehetőség) a törzs (evolúciós léptékben mérve) az ember számára működőképes.

Nem erkölcsös, nem helyes, nem idilli – csak éppen működőképes.

Szemben az erkölcsös, helyes és idilli – csak éppen látványosan a csőd felé rohanó – civilizációval.

Címkék:


Hozzászólások:


Szokásom szerint nem fogalmaztam világosan. Nem a Quinn által felvázolt vészkijáratot (vagy helyesebben vészkijáratokat), a jövőt, hanem a múltat firtatom. Vitába szállt-e valaki Quinn-nel a tekintetben, hogy hogyan lettek ilyenek a dolgok?



Tudomásom szerint rengetegen vitáztak Quinnel és heves támadások is érték öt, söt volt eset amikor kénytelen volt megszakítani a megkezdett elöadását. Erröl maga az író számol be az általa készített DVD-n (lásd emitt írok róla: http://sztefano.spaces.live.com/blog/cns!27249FDA03344741!218.entry).

Quinn saját bevallása szerint az ilyen és ehhez hasonló estek elekerülése miatt inkább csak szükebb körben vállalja a nyilvános szereplést (kora miatt talán már így sem). Ez is bizonyítja, hogy mekkora érzelmi töltettel rendelkezik a téma és amit elmond. Ezt lényegében a "B története" címü könyvében (egy igazi thriller) is érzékelteti.



Nagyon szeretem, mikor valakit vagy valamit imponálóan okosnak, valóságosan (én nem felszínesen) szellemesnek érzek*. Örömmel olvastam ezt a bejegyzést.

*Baromira igyekeztem nem minősíteni, hanem a magam érzéseit leírni.... Asszem sikerült :)



Pardon: "én nem felszínesen" helyett "éS nem felszínesen" olvasandó.



Én meg örülök, ha pozitív visszajelzést kapok valamire, amivel dolgoztam. :) (A negatív visszajelzést is el tudom fogadni és tanulok belőle, a pozitívnak viszont narcisztikus módon örülök is.)

Köszönöm! :)



Nem igazán értem mit akar mondani Eszter? Azt, hogy örül annak, hogy Quinnt támadták? Mi a szellemes vagy szellemtelen itt? Tényleg nem értek a megjegyzésböl semmit... Bocs...



Azt hiszem, azért nem olyan világos amit írtam, Stefano, mert nem akartam szembedícsérni Balázst. (Azért ő szerencsére értette, legalábbis azt hiszem abból, amit írt.)
Azt akartam mondani, hogy Balázs érvelésének módja nekem nagyon tetszett. Az, hogy Quinn-t támadta-e valaki vagy sem, nem különösebben izgat fel. De az elegánsan szellemes érvelést szívesen olvasom. Ugyanolyan szívesen, amilyen nem szívesen azt, ha valakinek pl. az az egyetlen érve, hogy "mocskos buzik". (Minthogy ez nem érv.)

Azért írtam az előző bejegyzést olyan körmönfontan, mert máskülönben becsúszik egy-két minősítés (mint a kettővel ezelőtti mondatomba is), és nem akartam zsiráf-ügyi vitát kavarni :), egyszerűen szerettem volna örömömet kifejezni.


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta