Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

vasárnap, január 20, 2008
16:50
 
Fiókeffektus


Szerinted mi lehet a magyarázata annak, hogy az ilyen regressziók alkalmával egyes alanyok olyan részletességgel számolnak be bizonyos történelmi körülményekröl és létezö városkról, utcákról, személyekröl (volt/van ilyen TV adás is), hogy csak pl. aprólékos levéltári kutatások után lehet megerösíteni a hipnózis alatt elmodottakat. Azaz a hipnotizált személy által elmondott információk nem nyilvánosan hozáférhetö anyagon alapulnak. Nem olvashatott róluk, nem hallhatta öket véletlenül sem a rádióban sem a villamoson. – kérdezi Sztefanó.

Gondoltam, hogy előjön ez a kérdés. Nem tudom a magyarázatot. De elképzeléseim azért akadnak. Az egyik ilyen elképzelés az, hogy tudatos csalásról van szó. Ugyanis az ilyesmiből kiválóan meg lehet élni, még akkor is, ha lebukik vele az ember. (Ugye egy szinten már nem az a fontos, hogy mit írnak az emberről, hanem hogy írjanak róla egyáltalán.)

Eggyel jóhiszeműbb verzió a következő. Tudjuk, hogy tudattalanul végtelenül sok információ megtapad az ember agyában. Elmegy egy könyvesbolt kirakata előtt, ahol ott egy könyvborító egy bizonyos városkáról, és tudtán kívül befényképezi az agyába, hogy hogy kanyarognak az utcák. Egyszer hall egy nevet valahol, valamilyen kontextusban, és valamilyen hasonló kontextusban, mintegy kulcsingerre, bevillan az adott név.

SzámvakságVegyük ehhez hozzá a véletlen nagyon is jelentős szerepét, amivel kapcsolatban érdemes elolvasni egy-két könyvet. Kiderül, hogy az emberek döbbenetesen irreálisan ítélik meg a matematikai valószínűségeket. Ajánlott olvasmány: John Allen Paulos Számvakság c. könyve.

Azok pedig, akik szívesen hiszenk az ilyen jelenségekben, ha nekiállnak felkutatni egy konkrét hipnózisban elhangzottak valóságtartamát, hajlanak arra, hogy elfogultan kezeljék az adatokat, és értelmes mintézatokat lássanak kirajzolódni ott is, ahol valójában nincs semmi. Azt mondja pl. a péciens, hogy "az utcában lakik egy Charlotte". A kutatás kideríti, hogy az adott korban, az adott utcában Charlotte ugyan nem lakott, de volt egy Charles, akit megégettek szodómiáért, tehát "biztos nőies volt". És hurrá, máris stimmel az adat. (Ez teljesen fiktív példa volt.)

És még valami: az ún. fiókeffektus, amivel a parajelenségek döntő többsége könnyen magyarázható. Ez azt jelenti, hogy ha egy kutatás eredménye megfelel az elvárásoknak (a kanál valóbn elhajlik, a hipnózisban említett személy tényleg létezett, a médium tényleg azt a tárgyat rajzolja a papírra, amit a tusló földrészen lévő másik kísérleti alany a kezében fog stb.) – akkor ezt a kutatást publikálják. Nagyon-nagyon publikálják: szerepel minden folyóiratban, magazinban, híradóban stb. Állandóan hivtkoznak rá, új és újabb interjúk és kötetek tart5ják a felszínen az ilyen eseményeket.

Viszont amikor a kanál történetesen nem hajlik el, a hipnózisban említett személy létét semmilyen adat nem erősíti meg, a médium tök mást rajzol (kocka helyett gömböt) – akkor az eredmény nem kerül publikálásra, hanem bizony marad a fiók mélyén, gondosan eltemetve. Innen a kifejezés: fiókeffektus. És statisztikákat ugyan nem ismerek, de erős a gyanúm, hogy egyetlen elhajlott, publikált kanálra legalább ezerötszáz el nem hajlott (és gondosan nem publikált) kanál jut.

Ettől függetlenül természetesen létezhetnek olyan ismeretszerzési módok, amelyekről jelenleg fogalmunk sincs. Az ESP (érzéken kívüli észlelés) jelenségének nemcsak a létezését, de a nemlétezését sem bizonyították eleddig. Ha a tér és az idő összevissza görbülhet ide-oda, akkor miért ne juthatna valaki a XXI. században (ismeretlen úton) olyan információkhoz, amelyek a XIV. században nyilvánosak voltak? – Hangsúlyozom: marhára nem értek a témához, csak eleresztettem a fantáziámat. Ha azonban valaki – normális vagy paranormális úton – megszerzett egy bizonyos ismeretet, akkor az ugyanúgy beépül a személyiségébe és a személyes történetébe, mint bármilyen más ismeret, vagyis ha hipnózisban említést tesz róla, akkor ugyanúgy kell kezelni, mint bármilyen más közlését.

És még egy megjegyzés. Tegyük fel, hogy senki soha nem csal. Tegyük fel, hogy nincs fiókeffektus. Tegyük fel, hogy nincs véletlen. Tegyük fel, hogy gondos kutatásokkal kiderül: a hipnózisban elmondott, nehezen hozzáférhető adatok magyarázatául szükségképpen és csakis két hipotézis valamelyike szolgálhat: vagy az érzéken kívüli észlelés, vagy a reinkarnáció. Ha döntenünk kell, és a döntésben a tudományelmélet egyik leghatásosabb eszközét, Occam borotváját hívjuk segítségül – e szoros versenyből, az abszurd körülmények ellenére nem a reinkarnáció az, amelyik győztesen kerülne ki...

Címkék: ,


Hozzászólások:


Egyetértek, én is a csalás mellett voksolnék, különesen azután, hogy egy ismerösöm felhívta a figyelmemet Uri Geller egyik nevezetes lebögésére Feynman a Nobel-díjas fizikus elött. Erröl ugyan nem írnak nagyon a világsajtóban, de Feynman beszámol róla részletesen: A Visit With Uri Geller
http://www.indian-skeptic.org/html/fey2.htm



Én a tudatos csalás mellett jól eltudom képzelni egyes esetekre a "tudattalan tanulás" magyarázatot is.

Velem álmomban estek ui. érdekes dolgok, amit így magyarázok. Eygszer idegen nyelven beszéltem álmomban (mármint ezt álmodtam), és reggel emlékeztem arra, hogy mit mondtam, de nem tudtam, mit jelent. Szótár segítségével kellett megfejtenem a tüstént leírt álmot.

Egyszer meg egy verset álmodtam, azt álmodtam, hogy az az én versem. Valakinek elmeséltem az álmomat, aki azt állíttta, hogy ez egy nyugatos költő egy sora - utánanéztem, igaza volt.



Ez a fiókeffektus az élet több területén is tetten érhető.

Akár, ha egy sportolót is veszünk, az Ő aranyérmeit is szívesebben publikálják, mintsem azt, hogy hányszer "nem sikerült" neki az adott eredményt elérni. Pedig van esély arra, hogy többször "nem sikerült", mint "sikerült".

És ott vannak például a sikeresen X kg-ot lefogyott emberek, akiknél szintén gyakrabban publikálják azt az eseményt, amikor sikerült elérnie az eredményt, mint amikor éveken keresztül hiába próbálkozott. Ezt már csak utólag szokták futólag megemlíteni. De olyan publikációt ritkán lehet olvasni, hogy XY ezt és ezt a fogyókúrát csinálta végig sikertelenül.

Másrészt én azért annyira a statisztikáknak szintén kevésbé hiszek... de ezügyben is kissé elfogult vagyok, mivel eredeti foglalkozásom szerint statisztikus vagyok.



Kedves Sztefanó!

Szerettem volna elolvasni azt a cikket, amit itt említettél, sajnos azonban egyetlen nyelvet beszélek csupán, és ez a magyar...

Ha esetleg nagyvonalakban összefoglalnád a lényegét, azt szépen megköszönném!



Ivett szerencséd van, mert olvashatod magyarul is a "Richard P. Feynman Látogatás Uri Gellernél" címü cikket, megtaláltam, mégpedig itt:
http://www.chemonet.hu/TermVil/fizika_eve/szkeptikus/urigeller.html illetve van egy egész Feynmannak szentelt magyar oldal is itt: http://richardfeynman.lap.hu/



Materialista vagyok, nem hiszek a reinkarnációban.
Egyszer lektoráltam egy ilyen könyvet, "Előző életek -jövendő életek" volt a címe, s egy B. Goldberg nevű amerikai hiponotizőr írta... Háát... mégiscsak furcsa volt, hogy az a csávó, aki (állítólag)a fáraók Egyiptomában élt, pont a piramisokon dolgozott. A jövőbeli életek gyanúsan emlékeztettek egy-egy hülye scifire.
De nem hiszem, hogy tudatos csalásról van szó, hanem inkább jóhiszemű tévedésről...
Nem hiszek a reinkarnációban, materialista filozófiai megfontolásokból, de természetesen el tudom képzelni, hogy egyszer lesz valóban döntő bizonyítéka.



Ez a blog nem is a reinkarnációról szólt, hanem a(-z) (életkor-)regressziós hipnózisról.

Ez utóbbi a reinkarnációról való felfogásunktól FÜGGETLENÜL, létjogosultan létező pszichoterápiás technika, használata nem tételezi fel az időutazás, vagy a reinkarnáció objektív valóságosságába vetett hitet. "Materialista" hitű" pszichológusok is használják annak érdekében, hogy a múltban gyökerező érzelmek, tünetek eredetének feltárását, módsítását felgyorsítsák, megkönnyítsék.

A szubjektív élmény mindig valóságos (higgyük el, hogy egy ember pont azt érzi, ami érez), de nem bizonyíték az objektív történésekre (ha úgy érzem, a tanár pikkel rám, akkor csak az a biztos, hogy úgy érzem, de nem biztos, hogy a tanár valóban pikkel rám).

A pszichológusnak (ha pl. korregressziós hipnózist alkalmaz) csak az előbbivel (az érzéssel, az élménnyel) kell foglalkoznia nézetem szerint - függetlenül attól, hogy ő maga hisz-e a reinkarnációban.



Kedves Balázs!
Megtudhatjuk, hogy miért nem vagy már belinkelve a "http://kereszteny.lap.hu" / "Személyes honlapok"-ra?
Előre is köszönöm a választ!
Üdv:
Tapsifüles



Nem tudtam, hogy már nem vagyok belinkelve. Bizonyára a kereszteny.lap.hu gazdája rájött a véres igazságra, hogy nem is vagyok igazi keresztény...



Néhány hete még ott voltál, akárcsak az "Öt Kenyér" ("http://www.otkenyer.hu"); ugyanakkor továbbra is be van linkelve pl. az "Ateizmus Honlap" stb.
Az én készülékemben lenne a hiba, ha ezt az akciót groteszknek tartom?
Üdv:
Tapsifüles



És semmi reakció?!
Üdv:
Tapsifüles


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta