Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

szombat, június 20, 2009
12:48
 
Ki a keresztény?


Tomi meggyőzően mutatott rá az imént, hogy elég rosszul kommunikálom a környezetemmel azt, hogy mi is van velem meg a kereszténységgel, meg úgy egyébként. A probléma abból adódik, hogy a „keresztény” szó egzakt jelentése körülbelül annyira egyértelmű a mindennapi életben, mint mondjuk a „megfelelő időjárás” kifejezésé. Aki pecázni akar, annak a „megfelelő időjárás” egészen mást jelent, mint annak, aki síelni akar, vagy mint annak, aki aggódik a termésért.

Hogy mit is jelent kereszténynek lenni, azt aránylag kevesen szokták definiálni, viszont mindenki tudja (tudni véli). Ugyanúgy, mint azt, hogy hogyan kellene kormányozni az országot, vagy hogy mi a homoszexualitás oka. Az ismert tételt adaptálva mondhatnánk ilyen alapon, hogy Magyarország a tízmillió teológus országa.

Nincs tehát egységes definíció arra, hogy mi a kereszténység és mi nem az. Kinek-kinek megvan erről a maga implicit definíciója, és párbeszéd, illetve vita során kimondatlanul is feltételezi, hogy a partnere is ugyanilyen (vagy legalábbis lényegében hasonló) értelemben használja e kifejezést.

Ki hát a keresztény? Nem fogom most definiálni. Ellenben a kereszténységen belül eltöltött húsz évnyi tapasztalat és rengeteg (de tényleg rengeteg!) lefolytatott vita alapján fel tuok sorolni néhány ilyen implicit definíciót. Implicit definíció alatt azt értem, hogy ha az illetőtől megkérdezném, hogy „Te, figyi, definiáld nekem a keresztény szót”, akkor csaknem bizonyos, hogy nem mondaná ki az alább neki tulajdonított mondatot – más jellegű, általános megfogalmazásaiból, verbális és nonverbális jelzéseiből azonban az derül ki, hogy gondolkodásában az, hogy „keresztény” nagyjából egyenértékű azzal, hogy...

  • vasárnaponként eljár templomba, vagy azzal, hogy
  • szerinte a test és a lélek két különböző szubsztancia, vagy azzal, hogy
  • naponta olvassa a Bibliát, vagy azzal, hogy
  • részesült a Szentlélek-keresztségben, vagy azzal, hogy
  • hetente olvassa a Bibliát, vagy azzal, hogy
  • időnként imádkozik, vagy azzal, hogy
  • rendszeresen imádkozik, vagy azzal, hogy
  • prűd, vagy azzal, hogy
  • meg van keresztelve, vagy azzal, hogy
  • világképében a szeretet nem puszta érzelem, hanem kozmikus alapelv, vagy
  • hiszékeny, vagy azzal, hogy
  • a bűn és a bűntudat köré szervezi az életét, vagy azzal, hogy
  • szereti az embereket, vagy azzal, hogy
  • hisz abban, hogy Jézus Isten Fia, vagy azzal, hogy
  • nem zsidó, vagy azzal, hogy
  • hisz abban, hogy van Isten, vagy azzal, hogy
  • megbocsát az ellenségeinek, vagy azzal, hogy
  • szerinte Jézus a zsidóknak megígért Messiás, vagy azzal, hogy
  • hisz Jézus feltámadásában, vagy azzal, hogy
  • hisz a halál utáni életben, vagy azzal, hogy
  • karácsonykor és húsvétkor eljár templomba, vagy azzal, hogy
  • heteroszexuális, vagy azzal, hogy
  • elfogadja a katolikus egyház hittételeit, vagy azzal, hogy
  • örömtelen a szexuális élete, vagy azzal, hogy
  • szerinte Jézuson kívül nincs más út Istenhez, vagy azzal, hogy
  • a konzervatív jobboldalra szavaz, vagy azzal, hogy
  • kevesebbet lop és csal, mint az átlag, vagy azzal, hogy
  • van erkölcsi tartása, vagy azzal, hogy
  • nincs erkölcsi tartása, vagy azzal, hogy
  • humortalan és unalmas, vagy azzal, hogy
  • elfogadta Jézust személyes Megváltójának és Urának, vagy azzal, hogy
  • alaposan ismeri az Újszövetséget, vagy azzal, hogy
  • elidegenedett a valóságtól és a társadalmi problémáktól, vagy azzal, hogy
  • hisz abban, hogy a teremtett világ nem értelmetlen, vagy azzal, hogy
  • szól nyelveken, vagy azzal, hogy
  • alter Christus, vagy azzal, hogy
  • a hegyi beszédet tekinti élete normájának, vagy azzal, hogy
  • hisz abbna, hogy Jézus egylényegű az Atyával, vagy azzal, hogy
  • élő vízben alá lett merítve

– és ezeknek, illetve ezeken kívül kívül ezer más ismérvnek a tetszés szerinti kombinációja. Tehát az implicit definíció képlete így néz ki:

„Aki pamparam, az keresztény. Aki nem pamparam, az nem keresztény. Aki keresztény, az pamparam. Aki nem keresztény, az nem pamparam.”

Ez a fajta képlet nem könnyíti meg a kommunikációt – és ez az, amit nem vettem kellően tekintetbe, amikor nyilvánosan deklaráltam magamról, hogy „nem vagyok keresztény”.

Az engem (így vagy amúgy) ismerő embereknek van egy rólam kialakított (ha nem is verbalizált) képük: „Balázs valamilyen.” Ez a valamilyen magában foglalja mindazt, amit rólam tudnak, hisznek, feltételeznek, rám vetítenek; a rám vonatkozó összes valós és torz emléküket. Ebben a képben – ilyen vagy amolyan értelemben – integrálva volt az a tétel is, hogy „Balázs keresztény(nek mondja magát)”. Hogy milyen értelemben, arra nézve az imént nyújtottam egy lehetséges ötletlistát.

Ezk után kijelentettem magamról ezt az állítást, miszerint „nem vagyok keresztény”. Az engem ismerők számára ez azt jelenti, hogy „Balázs immár nem valamilyen, hanem másmilyen.” De annak eldöntéséhez, hogy ez a másmilyen voltaképpen milyen is, arra nézve jelentős részben saját implicit definíciójukra vannak utalva.

Amely, mondanom sem kell, csak az esetek kis részében korrelál (többé vagy kevésbé) a saját implicit definíciómmal. Ez aztán jelentős mértékű árnyékbokszoláshoz vezet, mind a velem folytatott tényleges kommunikációban (pl. kommentekben), mind a velem nem folytatott kommunikációban – pl. hogy kik és miért szakították meg velem kapcsolatukat az utóbbi időben.

Nota bene, a homo sapiens egyik adottsága, hogy nemcsak kijelenteni képes, hanem kérdezni is. Például a féreérthető helyzeteket tisztázandó. Személy szerint sajnálom, amikor ez az adottság háttérbe szorul.

Címkék: ,


Hozzászólások:


Azt gondolom, hogy kétfajta ember létezik. (Igen, tudom: aki azt gondolja, hogy kétfajta ember létezik, meg aki nem :-). De most nem erre gondoltam.) Egyeseknek, ha azt mondod: "keresztény vagyok", rögtön beugrik az ő kereszténység-definíciójuk, amibe téged is belepaszíroznak, és igen nehéz (ha nem lehetetlen) meggyőzni őket, hogy te más értelemben vagy keresztény. Mások meg esetleg tudatában vannak a kereszténység többféle értelmezésének, és ha elmondod, hogy keresztény vagy, továbbkérdeznek, hogy neked ez konkrétan mit jelent. Én nem tartanám elkeserítőnek, kudarcnak vagy bármi ilyesminek, ha az első kategóriájú embernek nem sikerül elmagyaráznod, mit jelent számodra a kereszténység.



Balázs, nem akarok sem "ostromolni, sem meggyőzni, sem vitázni veled", de szerintem a kereszténység főbb jellemzői:
hiszi az egy igaz Istent
hiszi, hogy Jézus a Krisztus
hiszi, hogy önerőből nem képes megváltani magát és Isten kegyelmére szorul
Ha ezek közül csak egy nincs meg, akkor szerintem legalábbis nem a Biblia alapján keresztény, függetlenül attól, hogy minek vallja magát.

Te az eddigi posztjaid és kommentjeid alapján legalábbis engem meggyőztél, hogy valóban nem vagy már keresztény.
Azért nekem is, mint ahogy a környezetednek kell ehhez egy kis idő, míg megemészti.
Mert kaptál valamit - hiszen nem észérvek alapján határoztad el kereszténységed (mint ahogy senki, aki hisz) - de észérvek alapján elvetetted magadtól, szereztél valami mást. Ami logikus, ami bizonyítható, amire lehet érveket-ellenérveket hozni, amihez elég csak az ember és az emberi törekvés - de amiben nem kell és nem is lehet hinni.
Te nem a kereszténységedet hagytad el, hanem a hitedet.
Nem tudom, hogy elhiszed-e, de ezt nem bántásképpen, nem szemrehányásképpen írom, hanem csak mint tényt állapítom meg. Lehet, hogy Istentől nem távolodtál el logikai úton (egyik kommentedben mintha írtál volna ilyesmit, amikor Indexes írásodat másoltam be) de abba úgy vélem megegyezhetünk, hogy ez már nem ugyanaz az isten, mint akiben korábban hittél.

oncogito



Kata, amikor felsoroltad a kereszténység főbb jellemzőit, akkor briliáns precizitással használtál egy szót: szerintem. Senki nem akarja elvitatni, hogy szerinted ez a kereszténység veleje. A megfogalmazásod azonban nagyon jól rámutat, hogy aki e témában mást mond (teszem azt, csak a példa kedvéért, nem Jézus Krisztus-voltát /azaz a messiási próféciák személyében való beteljesülését/ állítja középpontba, hanem Jézus testi feltámadását, amit te meg sem említettél), akkor azt te nem tartod a kereszténység témájában magaddal egyenrangú vitapartnernek.

"észérvek alapján elvetetted magadtól"

Érdekes, én nem tudtam arról, hogy észérvek alapján vetettem volna el. Te honnan veszed ezt? Az, hogy az aktuális álláspontomat észérvekkel igyekszem alátámasztani, azaz próbálok rámutatni, hogy nem áll ellentétben a természetes ésszel és a tapasztalati valósággal, az más kérdés. Én ugyanezt igyekeztem bizonyítani világéletemben: a megtérésem előtt, a megtérésem után és most is. Maga a keresztény hit utasította el mindig is a duplex veritas (kettős igazság) teóriáját, vagyis azt a spekulációt, amely szerint van egy "égi" és van egy "földi" igazság, és a kettő nem hozható közös nevezőre. Nincs kétféle igazság, csak egy, és én mindig is ezt vallottam -- egyébként összhangban a keresztény teológiával.

"ez már nem ugyanaz az isten, mint akiben korábban hittél"

De, ez pontosan ugyanaz az Isten. Csak lényegesen kevesebb dolgot vetítek ki rá a saját vágyaimból, komplexusaimból és spekulációimból, mint korábban.



Engedjetek meg egy zenei analógiát a kereszténység meghatározható vagy meghatározhatatlan mivoltához.

1. A szimfónia három (gyors-lassú-gyors) tételből álló zenekari mű.
OK, de Haydn óta (a szimfóniák java) négy tételből áll, mert a mester beillesztette a menüettet.
2. OK, de Beethoven a II. szimfóniában a menüettet scherzóra cserélte, VI. szimfóniája öttételes, a IX. szimfóniában pedig énekhangot is alkalmaz.
3. OK, de Berlioz a Harold Itáliábant, noha szimfóniának nevezi, ellátja egy szóló mélyhegedűvel is, mintha versenymű volna.
4. Mahler VIII. szimfóniája pedig csak két tételből áll.
5. Charles-Marie Widor orgonára írt szimfóniákat (mármint eredetileg, tehát nem átiratokról van szó).

Szóval, akkor? Eljutotunk oda, hogy szimfónia az, amit a szerzője annak nevez. Keresztény az, aki...



nem értem miért kell neked, az egyházat bírálnod, láthatóan te sem osztod jobban az észt, mindazonáltal,én azt gondolom az az iagazi keresztény, aki önfeláldozó szeretettel segít felebarátjának.vagyis a szövegeket amit olvasott a nagy könyvben, meg is tudja élni,mint tudod a hit cselekedetek nélkül halott.


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta