Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

szerda, január 27, 2010
13:33
 
Éppen elég



– Mi is a Llanon akarunk átkelni, aztán Arizonába jutni – mondta Gibson.
– Most először teszik meg ezt az utat?
     – Nem jártunk még erre soha.
     – Akkor, engedje meg, nagy könnyelműségre vetemedtek. Azt hiszik, a Llano afféle kedves, érdekes táj, melyen csak úgy keresztül lehet poroszkálni?
     – Dehogyis! Olyan ostobák nem vagyunk. Ismerjük a veszélyeket, éppen eleget hallottunk és olvastunk róluk.
     – Hallottak és olvastak! Hm! Ez éppen olyan, mintha eleget olvastak volna az arzénről, s azt hiszik, most már nyugodtan lenyelhetnek belőle néhány leveseskanálnyit. És eszükbe se jutott legalább egy megbízható vezetőt keresni, aki jól ismeri a Llanót és körülményeit?


(Karl May: A sivatgag szelleme)


Éppen eleget hallottam és olvastam arról, miként élik meg az emberek, ha váratlanul kibasszák őket a munkahelyükről az utcára. Éppen eleget hallottam és olvastam a gyászról, annak folyamatáról, a gyászmunkáról és az abban való elakadásról. Éppen eleget hallottam és olvastam a depresszióról, annak okairól és tüneteiről. Éppen eleget hallottam és olvastam a depresszió kezeléséről. Éppen elégszer estem már pofára attól, hogy egy adott problémáról és annak kezeléséről való (hallott és olvasott) ismereteimet azonosnak hittem a probléma kezelésére való képességemmel. És éppen eléggé elegem van már ezekből a pofára esésekből.

Ennek megfelelően (most már) nem vagyok olyan ostoba, hogy azzal áltassam magam: megbízható vezető nélkül is át tudok kelni ezen a sivatagon.

Tegnap elkezdtem ismét egyéni terápiába járni.

Címkék: ,


Hozzászólások:


Elárulod mi történt?



El: múlt hétfőn 8 év után, előzetes figyelmeztetés nélkül kirúgtak.



Köszi. Felületes vagyok, a linkelt bejegyzésed akkor elmulasztottam. Biztos számíthatsz nálam avatottabbak és befolyásosabbak segítségére, de ha valamiben mégis hasznomat tudnád venni, rajta.



Köszönöm szépen.



Kívánom, hogy a terápia segítsen, mint a patrónusbűbáj.



Te is át tudsz jutni vezető nélkül a sivatagon, csak legyen nálad a túlélő felszerelésed, az eszed, az erőd, na meg egy nagy adag vízzel teli kulacs! Így lehet, hogy hamarabb eljutsz az oázisig, lehet, hogy nem kell akár egy évig is a sivatagot járnod, elég lesz mondjuk 3 hónap és lehet, hogy az oázis nagyobb lesz és jobb, mint ahonnan indulni kényszerültél, lehet, hogy kisebb lesz, jobbat vártál vagy akartál, akkor csak feltöltődsz vízzel, élelemmel, megpihensz és továbbmész addig, amíg meg nem leled a neked megfelelő állomást. Sok Sikert!



Kedves Balázs!

Nagyon szomorúan olvasom a veled történteket. Sajnos én általában a saját bőrömön szoktam megtapasztalni mindent, és a hallott, és olvasott ismereteim ehhez képest jóval csekélyebbek. Még ma is élénken él bennem az emlék (bár, már több, mint tíz éve történt), amikor a legelső komolyabb (nyolc órás) munkahelyemről kirúgtak. Igaz, nem nyolc év, csupán nyolc hónap után. Emellett éppen nem volt se családom, se munkahelyem, de még párom se, akire számíthattam volna. Csak az albérletem, amit valahogy fizetni kellett...

Úgyhogy nem csak úgy mondom, hanem tényleges tapasztalattal a hátam mögött teljesen át tudom érezni a problémád súlyát most.

Az nagyon jó, ha hajlandó vagy kívülről segítséget elfogadni. Remélem, hogy jó kezekbe kerülsz!
Azért én most leírom picit az én legújabb tapasztalatomat a depresszióból való kilábalás, és az önmagamra találás kapcsán (bár, még eléggé az út elején vagyok, de legalább már nem a mocsárban...).

Az történt ugyanis, hogy az ősszel meghalt a húgom, és eléggé magamba zuhantam ismét (nem ritka ez nálam). Olyannyira kikészültem, hogy ennek már fizikai jelei is voltak. A gyomrom egész nap görcsben állt, a hangom akadozott, a kezem pedig egész nap úgy remegett, hogy képtelen voltam akárcsak aláírni is valamit.
Végül úgy döntöttem, hogy egyedül ezzel nem tudok már megbirkózni, úgyhogy szakember segítségét kell igénybe vennem.
Mivel korábban volt már rossz tapasztalatom pszichológusokról, ezért próbáltam más, alternatív módot keresni, így kötöttem ki egy kineziológusnál (aki eredeti szakmáját tekintve pszichológus is). November 2-a óta járok hozzá, és, bár nagyon nem hittem az egész módszerben eleinte, mégis néhány hét alatt már éreztem a pozitív változásokat. Már rögtön az elején azt mondta, hogy a későbbiek során szükségem lenne csoportterápiára is. Akkor még nem tudtam, hogy a Hellinger terápiára gondol, mivel Hellinger terapeuta is. Azt mondta, majd szól, hogy erre mikor leszek felkészülve lelkileg, de egyelőre még valahogy össze kell kaparnom az önbecsülésemet, és néhány tudat alatt szunnyadó dolgot tudatos szintre emelni. Illetve azt mondta még, hogy a jobb és bal agyféltekém nem igazán kommunikál egymással, úgyhogy ezen is változtatni kell.
Kb. két és fél hónapos egyéni kineziológiai terápia után eljutottam odáig, hogy elmehettem a Hellinger csoportterápiára.
Múlt vasárnap (január 24-én) voltam ott, és azt kell, hogy mondjam, hogy hihetetlen ez az egész. Egyszerűen megváltoztatja az ember életét, szemléletmódját, mindent. Olvastam már korábban erről a módszerről, és mondta is a terapeutám, hogy a pszichológia azért üldözi tűzzel-vassal, mert egyrészt nem bizonyítható tudományos eszközökkel, hogy mitől működik, másrészt viszont, amíg az egyéni terápiák (legyen az sima pszichológiai, vagy akár kineziológiával fűszerezett) csupán 30%-os javulást tudnak produkálni, addig a Hellinger terápia 80%-os javulást hoz.
Ez így szépen hangzik olvasva, vagy ahogy elmondja más, de személyesen megélni, az tényleg maga a csoda.
Nem tudom, hogy olvastál-e már erről a módszerről, de hidd el nekem, mert tényleg friss tapasztalatból beszélek, hogy ez a módszer tényleg működik, és hihetetlen módon meg tud általa az ember világosodni sok dologgal kapcsolatban.
Ha konkrétabban érdekel esetleg, akkor szívesen megírom e-mailben a konkrétabb tapasztalataimat is.

Remélem, hogy sikerül talpra állnod, és megtalálnod a helyed az életben!

Sok sikert kívánok:
Ivett



:(
Sajnálom, Balázs. És drukkolok, hogy mielőbb kikeveredj ebből a helyzetből.



Örülök, hogy elindultál a sivatagból kivezető úton, és hogy nem szégyelltél segítséget kérni; annyian vannak, akik szenvednek, mert "pszichológushoz járni, jaaj, az ciki..." (én is voltam ilyen, és évek mentek el miatta az életemből.) És köszönöm, hogy leírtad így nyilvánosan, mert ez is segít oszlatni az emberek fejében a hülye téveszmét, hogy akit pszichológus/pszichiáter kezel, az látens tömeggyilkos...



Kedves Ivett,

ha megírod a tapasztalataidat, köszönöm, és érdeklődéssel fogom olvasni.

A biztatást és egyebeket mindenkinek köszönöm. :)



Szia,
oszinten, nem a kirugasoddal kapcsolatosan reagalok, egyszeruen nem tudnek mit mondani, tudod, olyasforman, amint amikor valaki legszeretettebbje meghal, es azt mondjuk, sajnaljuk. Nemtom, kinek segit ez.
Mindegy is, csak azt szeretnem mondani, hogy nagyon fontosnak ereztem, hogy Az uj reneszansz altalad keszitett forditasat megosszam a leheto legtobb emberrel, es csak akkor kaptam eszbe, hogy meg se kerdeztem a velemenyed, amikor rakattintottam a feszbukon a megosztas gombra.
Nagyon remelem, hogy nem okoztam ezzel felfordulast! Ha megis, tudasd, es azon kivul, hogy azt mondom, sajnalom, megprobalunk valami jobbat kitalalni erre a helyzetre is.
Nagyon koszonom a forditast! asszem angolul sose olvahattam volna el.

Viszontolvasasra! Oreg Mariann



Köszi, Mariann, terjeszd bátran! :) Minél szélesebb körben!



Amellett, hogy totálisan támogatom a segítségkérést, nem tudom nem megjegyezni: Máj Károly se ismerte a Llanót. Konkrétan sose járt Amerikában. Tehát feltételezte, hogy nem tudna vezető nélkül átkelni valahol, ahol se vezetővel, se anélkül nem is próbált soha...



Kedves Balázs!

A hétvégén írtam privát levelet Neked itt a blogod üzenetküldőjén keresztül a Hellinger terápiával kapcsolatosan. Elméletileg ilyenkor jönni szokott egy visszaigazoló e-mail az e-mail címemre, hogy a levelet megkaptad, de ezt a visszaigazolót még mindig nem kaptam meg. Ebből gondolom, hogy esetleg elképzelhető, hogy valahogyan mégsem küldődött el a levelem...
Ha így történt, akkor elküldöm rendes e-mail útján, mert jó szokásomhoz híven word-ben azért elmentettem a levelet mielőtt elküldtem.



Kedves Ivett,

valóban nem kaptam meg a leveledet, de örülök, hogy nem veszett el végleg, és várom!



Elküldtem. Remélem, hogy az e-mail címed nem változott 2007 decembere óta, mert nekem az akkori e-mail címed van meg, és most inkább közvetlenül oda küldtem az irományt.


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta