– Először is díjat kell kitűzni. Ennek pszichikus hatása van.
– Várjunk csak – mondta Mackó, felemelve egyik mancsát. – Hogy milyen hatása van? Nem hallottam jól a szót, éppen tüsszentettél, mikor mondtad.

(A. A. Milne: Micimackó)

A köznyelvben zavaróan sok pszi-vel kezdődő szó van, és leszámítva azokat, akik az e szavakkal jelölt területek valamelyikében elmélyedtek, pszinte mindenki összekeveri őket. Ez persze nem baj, vidáman lehet így élni. De az ellenkezője sem baj: mármint ha az ember tisztában van az egyes szavak jelentésével. Úgy is vidáman lehet élni. Becsszó.

Psziché. A görög pszükhé szó többnyire azt jelenti: lélek. (Latin fordítása: anima.) Hogy a lélek szó mit jelent, az már keményebb dió, ugyanis több mindent jelent. Elsősorban is évszázadokra elegendő mennyiségű gumicsontot a filozófusok és teológusok számára. A lélekkel kapcsolatos kérdések közül az első, hogy van-e. A második, hogy – feltéve, hogy van lélek – lényegét tekintve különbözik-e a szellemtől (görögül pneuma, latinul spiritus). A harmadik kérdés, hogy a pszichológia tudománya mit válaszol ezekre a kérdésekre. Erre a kérdésre a legkönnyebb felelni: Semmit. A pszichológia („lélektan”) nevű tudomány érdeklődési körén az a valami, amit a filozófusok és teológusok léleknek hívnak, és aminek a létét vallják vagy tagadják, maximálisan kívül esik.

Pszicho-. Szóösszetételek előtagjaként a pszichével (bármi is legyen az) kapcsolatos dologra utal.

Pszichológia. Egy tetszés szerinti alapszóhoz illesztett -lógia utótag (lásd görög logosz = szó) elvileg azt jelenti: az adott témáról való értelmes, rendszerezett beszéd. Gyakorlatilag: akármicsoda-tan. Az a tudományág azonban, amit ma pszichológiának neveznek, nem a lélekkel foglalkozik (ami, ugye, kinek-kinek a hite szerint vagy létezik, vagy nem), hanem az emberi viselkedéssel. A pszichológia az emberi viselkedés tudománya: arra keres válaszokat a tudomány játékszabályai szerint, hogy egyrészt hogyan viselkednek az emberek, másrészt miért úgy viselkednek. A „hogyan” vizsgálata során a pszichológusok rengeteg adatot gyűjtenek össze és foglalnak rendszerbe; a „miért” vizsgálata során ezeket az adatokat vetik össze egymással és más adatokkal – például az állatok viselkedéséről összegyűjtöttekkel. Utóbbi kérdésnél a maximális cél az volna, hogy tényleges választ találjanak egy-egy viselkedés magyarázatára (legyen az adott viselkedésforma általános, mint a viszketés megvakarása; kultúrafüggő, mint a köszönésnél fölvett távolság; vagy az általános normáktól elütő, mint amikor valaki télvíz idején meztelenül énekel az utcán). E cél elérése többnyire roppant nehéz, hiszen a viselkedések oka ritkán egydimenziós. A minimális cél az, hogy a számtalan kínálkozó magyarázat közül minél több téveset szűrjenek ki. (Az például tudományos eszközökkel kizárható, hogy a személyiségnek bármi köze lenne a születés pontos időpontjához és a csillagok akkori állásához.) A pszichológia két legfőbb segédtudománya a biológia és a matematika. A biológia azért, mert az emberi viselkedések (akár van lélek, akár nincs) testben nyilvánulnak meg, s így nagyon nem mindegy a viselkedés megértése szempontjából, hogy a test milyen játékszabályok szerint működik. A matematika pedig azért, mert egy rakás adat önmagában csak arra jó, hogy ráessen az ember fejére és agyonüsse. A matematika (ezen belül a statisztika) eszközei teszik lehetővé, hogy az adatokból értelmes információt lehessen kinyerni.

Pszichológus. Végzettségét és/vagy foglalkozását tekintve a pszichológia nevű tudomány művelője, illetve az e tudomány által kitermelt ismeretek gyakorlati alkalmazója. Ezen minőségében ezerféle dolgot csinálhat: lehet, hogy egész életében kapcsolókat állítgat egy laboratóriumban; lehet, hogy börtönviselt emberek társadalmi visszailleszkedését segíti; lehet, hogy sok számmal és görög betűvel megtűzdelt értekezéseket ír olyan társadalmilag releváns témákról, mint például– egykori terapeutámat idézve – a patkányfarok-kunkorodási koefficiens; lehet, hogy embereket hallgat meg empatikusan; lehet, hogy vállalat-, illetve pártvezetőknek ad okos tanácsokat a profit-, illetve szavazatmaximalizálás érdekében.

(A cikk folytatása a Sorskönyv nélkül című blogban,
közelebbről itt olvasható.)
 

Címkék: Pszicho

---