Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

vasárnap, február 28, 2016
14:20
 
Köznapok, emblémák




Köznapok, emblémák


Meghalni február huszonnegyedikén,
milyen poén lett volna már:
szökőnap szökni meg mindaz elől,
mi most harap, s mi még harapni vár.

Huszonkilencedike a következő esélyes
gegre vennem, hogy úgyis meg kell halni:
négyévente lenne csak rendezhető
igazi kimúlásnapi parti.

Március elseje: megjött a tavasz,
odafönt madárricsajban tombol az ég;
én itt lent gúnyosan röhögve dobom fel talpam,
s dalolom: „Csuknikék, csukninkék!”

„Nyugalom, egy jól megválasztott halállal
bármely köznap emblematikussá tehető”
– biccent felém hívogatólag
háromszázhatvanöt fejével a temető.



Címkék: ,


Hozzászólások:


Nem, nem, nem lehet, nem akarom! Nem hagyhatsz itt minket!



Írtam mailt, nyif, mert nem nagyon kívánkozik páblikba, amit szeretnék mondani, nyif. (Elnézést, hogy a levelezőm hülyén kódolta az egészet, és úgy néz ki, mintha beragadt volna a caps lock!)



Remélem, nincs halál. Következő élet van, majd ott megyek Hozzád terápiába.



Drága Barátom! Te nagyon egyre jobban meghülyültél!
Tetszik a vers. Nagyon is tetszik.
Van elmúlás, de mindegy mikor, ünnep mikor a lét elvonul, ahogy ünnep amikor megérkezik.
Vigyázz magadra én innen teszem neked, érted (is).
Hiány lesz nélküled, de helyzet ez is, hát oldjuk meg felnőttesen.
Sok könnyel, nyögve nyelősen. Újra gyermekként, belefelejtkezősen.
Gábor



Balázs!

Havas Gáborként ismersz a Deáktérről. Megszoktam a becenevemet, ezért írtam, de mindig vállaltam a véleményemet.
Sok érték van abban, amit írtál. Az, hogy valakinek tetszik, inkább érzelmi alapon dől el.
Saját magadról írni jogod van, jogod van bármit. Ebben a témakörben valóban te vagy a legfontosabb. Azért gondolhatnál azokra, akik - szintén érzelmektől vezérelve - nehezen élik meg a hasonló megnyilvánulásokat.
Persze az is a te dolgod, hogy figyelemmel vagy-e azokra, akiknek fontos vagy.
Szép napokat kívánok neked, akármikor is lesz a 365-ből az, amit jeleztél.
Ezzel egyébként én magam sem vagyok másképp, pont annyira nem tudom, mint te. És bár sokat írtál már magadról, még a tiédet sem tudjuk.



Gábor, kedves!

Legelőször elnézést kérek a névtelenségemért - nem mintha nem vállalnám a véleményem -, de személyes érintettségem okán kénytelen vagyok ily módon reagálni. (Bár a környezetem számára nem titok, hogy nekem is készülnöm kell a halálra, mégis túl intim számomra a téma, nem szeretnék azonosítható lenni egy tágabb környezetben.)

A következő mondat késztetett írásra:
" Persze az is a te dolgod, hogy figyelemmel vagy-e azokra, akiknek fontos vagy."

Sajnos most már mindenkinek szembe kell néznie a veszteséggel - ha figyelemmel volt rá Balázs, ha nem -, azért tennék egy kis kiegészítést. Persze csak a magam nevében beszélhetek, azonban biztos vagyok abban, hogy sok sorstársam hasonlóan vélekedik.

Alapszinten jól működöm még és amíg erőmből telik, próbálom a szeretteimet megkímélni a nyűgeimtől. (Friss lelet esetén rövid, tárgyszerű közlés.) Viszont egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ez a helyes attitűd. Elég nagy dilemma ez számomra. (Amiről nem beszélünk, az nincs is?!) Tisztában vannak a ténnyel, ugyan a napi rutin során nem agyalnak ezen - ahogy én sem -, de biztosan vannak olyan pillanatok, amikor ez a téma foglalkoztatja őket. Talán jobb lenne kibeszélni.
Ha az érintett ezt igényli, természetes joga ezt megtenni. Különösen egy blogban egy versben, hiszen mindenki eldöntheti, hogy elolvassa-e, hogy vállalja-e a vele járó érzelmi hatásokat.
Tudom - nyilván Balázs is tudta -, hogy szeretetből írod, hogy a fájdalmat akarod hárítani, de valahogy nekem kicsit rosszul esett érintettként olvasni. "Annyi minden bajjal kell még megküzdenem", jól esik valami könnyítést segítségül hívni. Néhány gondolat lejegyzése, kimondása is jó lehet alkalmanként. Ennek egyik legártatlanabb módja egy blog. Nem tolom erőszakkal magam senki orra elé, mindenki eldöntheti, elég erős-e ahhoz, hogy elovassa.

Remélem, sikerült szándékomnak megfelelően fogalmaznom a véleményem és nem bántottam meg senkit!

Üdv: Qilemma



Az élet valóban kegyelem, Daan Sophia vagyok, jelenleg az USA-ban, Kaliforniában. Szeretném megosztani veletek tapasztalataimat arról, hogy hogyan szereztem 185 000,00 USD értékű hitelt a bankszámlám törlésére és egy új vállalkozás elindítására. Az egész akkor kezdődött, amikor elvesztettem az otthonomat és a holmimat a számlakibocsátás és néhány személyes szükséglet ellensúlyozására készített banki tervezet miatt. Olyan kétségbeesett lettem, és minden eszközzel elkezdtem forrásokat keresni. Szerencsére hallottam egy kollégámat erről a cégről beszélni, érdeklődni kezdtem, bár féltem, hogy átvernek, kényszerített a helyzetem, és nem volt más választásom, mint tanácsot kérni a barátomtól éppen ezzel a céggel kapcsolatban, és megadták nekik kapcsolattartási szám, az érintkezés velük valóban szkeptikus lett, mivel az online hitelezőkkel szereztem korábbi tapasztalataimat, nem tudtam, hogy éppen ez a társaság "A PROGRESSIVE HITEL INC. istenfélő volt számomra, a családom és az egész internetes világ számára. nagy segítséget nyújt nekem és néhány kollégámnak, és ma büszke tulajdonosa vagyok a jól szervezett üzleti tevékenységnek, és a felelősségét jól kezeljük, köszönhetően Josef Lewis-nak (progressiveloan@gmail.com). Szóval, ha valóban szüksége van egy kölcsön akár saját vállalkozásának bővítése vagy beindítása érdekében, akár bármilyen pénzügyi nehézség esetén, azt tanácsolom, hogy adjon Josef Lewis úrnak, a Progresszív kölcsönnek pénzügyi felemelés lehetőségét az Ön életében. E-mail: progressiveloan@gmail.com VAGY Wha tsApp / Text +13254005559 és ne essen online átverés áldozatává a hitel megszerzése jegyében. köszönöm




Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta